Végül is nekünk még nem lett volna annyira hideg,de Petinek igen.Rettentően fújt a szél egész nap.De azért nagyon jól éreztük magunkat.
Sétáltunk egy nagyot,ettünk ittunk,hattyúkat néztünk:)
Petikém kapott egy darab kenyér héját.Nagyon szereti,és elég sokáig el tud rajta nyámmogni:)
Azért ott a háttérben látszanak azok a csúnya nagy felhők:(
Ettünk egy nagy fagyit:)Petikém szabályosan követelte magának a falatokat:)
Meg kóstolta Apáét is és az enyémet is.De teljesen mindegy volt,hogy melyiket adtam,csak nyitotta a kis száját:)
"Anya miért nem adod már azt a fagyit?Nem kapok többet???"
(Könyörgő szemek.Meg tudnám zabálni ilyenkor!!!!!IMÁDOM!!!!)
"Ááá,látom.Valami még készül ott nekem:)"
"Na ez az!!!Erről beszélek:):):)"
Aztán persze meg kellett kóstolni Apa hókristályát is.Ugye a szívószál már nem akadály,és látszólag a hideg sem zavarta cseppet sem:)
Persze ebből azért nem engedtem olyan sokat inni neki.Nem hiányzik,hogy torokgyulladással menjünk most meg orvoshoz ez miatt.
Amire indultunk haza gyönyörű idő lett,illetve úgy mondom,hogy a szél már nem fújt.Viszont a víz sajnos nem melegedett vissza:((vajon hogy-hogy???)
Apát rá vettem,hogy legalább addig menjen be amíg csinálok róluk pár fényképet.
Petikém csak leste a nagy vizet.Ezerrel kapálózott a kis lábával,és várta,hogy Apa mikor teszi már bele...
Neki egyáltalán nem volt hideg,simán el bírt volna benne pancsizni:)(pedig azt hittem,hogy ki fogja húzni a lábiját a hideg vízből)
Valószínű ilyen hétvégéket idén még be fogunk szervezni,és remélem az idő nem babrál ki velünk megint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése