Nem tudom mi a csuda van Petikémmel:(
Már hetek óta kínlódunk az éjszakai alvásokkal.Amíg kisebb volt én mindenkinek azt mondtam,hogy nála jobb alvó baba kevés van.Komolyan,olyan nagyon jókat aludt mindig,hogy az nem is igaz.
Mostanában nem olyan jók az éjszakáink,de pár napja meg pláne nem.Elkezdte azt,hogy este amikor elalszik rá 1-1,5-óra múlva már felébred.De nem teljesen,csak ül a kiságyában és keservesen sír...
Eddig úgy volt,hogy az első ébredése elalvástól számítva kb 3-4-óra múlva volt.Ilyenkor meg itattam oda adtam neki a cumikáját és már aludt is tovább.
Most meg ahogy megsimogatom,már kapaszkodik is bele a ruhámba és húzza magát kifele,hogy vegyem fel.Még a cumit sem fogadja el:(
Ahogy a vállamra fektetem,bekapja a cumit és már szuszog is tovább.
Igen ám,de ezután már egyszerűen nem tudom vissza tenni a saját ágyába.Hiába van az,hogy már tök mélyen vissza aludt,ahogy beteszem a helyére abban a pillanatban mintha egy rugó lenne benne felül és torka szakadtából ordít:(Ha oda teszem magam mellé,akkor szépen "be kuckol"
jó szorosan hozzám simul és alszik reggelig(max 1-2 ébredéssel ami gyorsan csitul).
De a mai éjszaka ez valami eszméletlen volt.Peti este 7-kor még elaludt egy kicsit,így az esti alvása elég későn sikerült.Fél 12 volt hogy le tudtam rakni aludni.Én még néztem egy filmet,amikor eszembe jutott,hogy még nem raktam éthordóba Apának a kajáját amit el akar vinni magával.Lekapcsoltam a tv-t a nappaliban és épp indultam a konyhába amikor hallom,hogy Peti sír.Nem hittem el.Hiszem még 1-órája sem alszik.Be mentem hozzá és már kezdődött is az éjszakai procedúra.Egyszerűen nem tudtam megnyugtatni.Eddig meg esküdtem volna rá,hogy a foga piszkálja,mondjuk még mindig gyanítom,hogy van hozzá köze mert még mindig nem törte át az ínyét.De ezek az éjszakai ébredések pár napja másmilyenek.Nincs az az éles szabályosan visító sírás,hanem inkább olyan minta csak rá eszmélne,hogy nem mellettem van,hanem az ágyában és követel.Nem értem mi lehet a baj.Eddig gyönyörűen aludt az ágyikójában.Nagyon imádom amikor hozzám bújva alszik,de nem szeretném oda szoktatni.Szabikám az utolsó percig velem aludt,amiből egyetlen pillanatot sem bánok(de az már egészen más)Imádtam vele összebújva aludni,de nagyon kötött volt minden percem,mert Szabi délután sem aludt máshogy csak velem.
Petinél viszont más a helyzet.Ő napközben nagyon jókat alszik a helyén,és észre vetten,hogy ha valamiért bemegyek a szobájába az már zavarja mert el kezd mocorogni.
Na szóval fél 1-kor Peti nagyon sírt,próbáltam vissza ringatni de nem sok sikert értem el.Vissza tettem az ágyba és kimentem a konyhába,hogy gyorsan elcsomagoljam Apa kajáját.Peti ezalatt torka szakadtából üvöltött.Olyan sok helyen olvastam,hogy egy kicsit ilyenkor hagyjuk és talán vissza alszik.Nekem nincs szíven sírni hagyni.Mint a villám végeztem a konyhában és már mentem is vissza Petihez.Muszáj volt az ebédet hűtőbe rakni,mert tudtam,hogy Peti csak úgy alszik már vissza ha mellém teszem.
Kicsi Mazsikám könnyektől ázott arcocskájával csak bújt hozzám és annyira szipogott mintha nem is tudom mennyi időre hagytam volna magára.
Lefeküdtünk,Petikém gyűrte a peluskát a füléhez és hamarosan el is aludt.
3-órakor újra ébredt,és egyszerűen nem is tudtam vissza altatni.Szerintem egy jó 3/4 órát ringattam simogattam amire vissza aludt.
Nemsokkal 5-óra után megint felébredt.Felült az ágyon és vígasztalhatatlanúl sírt,felállt és akart lemászni a szőnyegre.Olyan volt mint aki meg van zavarodva,csapkodta magát ide-oda.Egy darabig még próbálgattam a vissza altatással,de nem sikerült.Sőt csak még jobban ordított.Gondoltam még meg próbálkozok a hintával,ha az sem válik be,legfeljebb felkelünk.Bekapcsoltam a tv-t és beültettem Petit a hintájába.Láttam rajta,hogy néha már majdnem aludt,de volt amikor hevesen tiltakozott az egész ellen.Ha azt látom rajta,hogy abszolút nem álmos akkor nem küzdök vele,de Peti az volt.Kb fél óra hintázás után elaludt annyira,hogy ki tudtam venni és betenni (szigorúan)magam mellé!
8-ig aludtunk.De én olyan nyúzott,és ingerlékeny vagyok.Miközben Petinek reggelit adtam,sorban dobálta le a játékait az etetőszékről.Nem azért dobta le mert játszott,hogy Anya vegye fel,hanem nyűgösen meg únva a földhöz csapta.Én meg türelmetlenül kicsit hangosabban szóltam oda neki,hogy hagyja már abba.Erre persze megint csak a sírás jött.Olyan rosszul éreztem magam emiatt.Lelkiismeretfurdalásom volt,és még sírtam is.Szerintem rajtam már így jön ki a fáradság.Minden kis sz.rságon tudok sírni.
Alig evett valamit.Az eső is szakad.Talán azt érezte(vagy csak keresem a magyarázatot...már nem tudom mire fogni).
A boltba is át kéne menni.Szerencsére apukám bejött miközben ment a postára,így Petit nem kellett ebben az időben elvinnem magammal.Igaz,hogy a bolt tőlünk 3-háznyira van,de jobb így.Most alszik újra,remélem legalább Ő kipiheni magát és egy jó másfél 2-óra múlva újra mosolygósan ébred!!!!!!!
Szóval nem tudom mi lehet ennek a rossz alvásnak a hátterében,de ez így nem lesz jó.Egyszerűen nem tudom magam én sem és Peti sem kipihenni.Minden este úgy rakom le Petit mikor már alszik,hogy kap egy csomó jó éjt puszit és a fülébe súgom,hogy aludj nagyon jól.
És reggelente úgy kelünk fel,hogy azt mondom,talán a következő éjszaka nyugisabb lesz!!!!!
Peti pedig takarított:)
Nappaliba bezsúfolt hálószoba...
Pakolás közben elő került Apa régi expandere ami szét volt szedve.Peti egy ideig hajlítgatta a rugókat,majd egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy a feje felett tartja és kétségbe esetten kiabál,hogy:
Apa vissza ment úgy dolgozni,hogy nem ,igazán került vissza minden a helyére.Így az éjjeli szekrények is a nappaliban maradtak és egy pár szerszám is.Peti napokig játszott a fúróval...
Egy kis fogápolás:)
Peti orrocskáján és a homlokán szokás szerint egy nagy"tinyó" virított pár napig,ugyanis ugrálás közben sikerült becsületesen lefejelnie az ágy szélét...
Egyre bátrabb a kis Ördögöm,és mindenre felmászik.
Itt épp egy fát rajzolt:) némi pont pont vesszőcskével:)
2010.09.07.
