
Na de most hozom őket!
Nem is keveset!!!:)
December 24.-én minden évben Nővéreméknél szoktunk ebédelni.
Ez most sem történt másként.
Nagyon finom volt minden!!!
A Gyerkőcök is jóízűen falatoztak.
Laura a fa díszítése miatt volt nagyon besózva,Peti meg alapból nem egy nagy evő,így Őt jobban izgatta Lolika játék mosó gépe és vasalója:)
Volt minden,mi szem s szájnak ingere:)





Így nem is volt kérdés,hogy milyen ízű bejglit fog enni:)

Vittünk ki Szabinak is egy porcelán fenyőfát ami egyben egy kis mécses tartó is.Ahogy meg gyújtjuk benne a mécsest a fán a kis csillagok világítanak a gyertya fényétől.
Kicsi Fiam lassan 7-éves lenne...
Biztos Ő is totál be lenne sózva már az este miatt.
De sajnos ez nem így van,és már soha nem fogjuk látni a gyönyörű szemében a csillogást...


Nincs nap,hogy ne jutna az eszembe.Javítok!Nincs óra,hogy ne jutna az eszembe Szabi(még mindig),de ezek az ünnepek valahogy még jobban felerősítik a hiányát...
Apa csinált rólam is egy képet.

Mert persze mindent az utolsó pillanatra kell hagyni...(ezt az Én munkámra értem)
Apa fel díszítette a fát,Én meg gyorsan becsomagoltam az ajándékokat.



Mikor felébredt,nem vártam meg,hogy kijöjjön a szobából,hanem egyből bementem hozzá,és felöltöztettem:)
Mondtam Neki,hogy maradjon kicsit a szobájában,és ha hallja csengettyűt akkor jöjjön!
Én is gyorsan át mentem a nappaliba és "be izzítottam" a fényképező gépet.Apa meg kamerázott.
2x is kellett a "Jézuskának" csilingelnie,mert Petikém nem "vette a lapot",vagy még kicsit kómás volt talán:)
Aztán amikor végre átjött(hívtam,hogy jöjjön),meglátta a nagy fát,és nagy ívben ki is kerülte:)


Leült a kanapéra és csak nézett,nagyon meg sem mozdult.





Apával gyorsan túrtunk elő ezer éves kazettát,hogy Pepe tudjon Nekünk karaokézni:)



Megnézte mi van a csomagban,és már tette is félre,mert énekelni,és gombokat nyomkodni szeretett volna:)


(ezt utolsó nap szereztem be,és Apa még le is szúrt,hogy ez már minek kellet...)






Volt is bőségzavar rendesen:)







Olyan társas mint a "Málhás csacsi".Rá kell pakolni a kis vödröt,lapátot,előkét stb,de mind ezt nagyon óvatosan,mert ha nem vigyázunk,a bárány ugrik egyet és mindent ledob magáról:)








Anyósom is nagyon finom ebéddel várt Minket!













Biztos elaludt volna Peti az ágyban,de az tuti,hogy bele telt volna 1-vagy akár 2-óra is.Hiába,az nem az Ő helye.Így beraktuk Mazsit a kocsiba,és még ki sem értünk az utcából már aludt is:)
Tudom,hogy a kocsiban nagyon hamar el nyomja az álom:)
Amikor felkelt,Én telefonáltam az Apának,Ő meg eljött értünk.
Már nagyon vártak minket a Dédiéknél a Rokonok!



Muszáj időben elkezdeni:)




Apa nem menekülhetett,mindegyiket ki kellett próbálni:)





Mutattam Neki képet,hogy milyenre is gondoltam.
Hát ez lett a "kicsi" fa vonatból!!!!
:)

Azóta is folyton teli pakolja mindennel és húzza:)




Jó volt,hogy végre Apa is itthon volt Velünk kicsit több időre mint egy hétvége!
7 megjegyzés:
Csuda szép karácsonyotok volt! Már kezdtem azt hinni hogy elvesztél,mert már rég hallattatok magatokról.Megyünk haza Levi szülinapja után és lent leszünk egy hétig 13.án jövünk majd haza. Szóval talizzunk ha lehet!!!Pusszantunk titeket!!!!!Majd még hívlak!
Nagyon szép fátok volt , azok a sütik!!!!Basszus, ki ez a pályát tévesztett született cukrász??? :-)
annyira jók a közös képeitek és amin egyedül vagy, azon nagyon jó a hajad!!!!növeszd meg!!!
ja, és a Petis-anyás képen annyira szép vagy!!!!!!
Olyan jó, hogy végre írtál!
:)
Holnap beszélünk skypon, ok? :)
Annyi, de annyi jó kép van,de a Szabis rész elolvasása után még szükségem van egy kis időre, míg összekaparom magamat a földről, de aztán jövök, mert sok kommentelnivalóm van.
ui: Jó, hogy apátokról mosolygós kép van..:-)
Tényleg jó sok karácsonyi kép volt, nem csoda, hogy idő kellett míg feltetted őket.:)
Szabi karácsonyi képét megkönnyeztem. Nekünk valóban nem lesz már "legboldogabb karácsony". De ahányszor gondolunk rájuk itt vannak...
huh
Mennyi ajándék! Mennyi finom kaja! Menyi isteni sütemény! Mennyi szép karácsonyfa! Mennyi öröm és élmény! Mennyi fájó emlék Szabi hiánya miatt! Mennyi találkozás! Belesűrítve ebbe a 3 napba...
Neked is kellett egy hónap, mire feldolgoztad? :)
Melinda!
Mindenképpen szólj amikor itthon vagytok!!!!!
Tényleg jó lenne már találkozni!
Jaj Ági olyan aranyos vagy:)
Köszi a dicséretet:)
A sütiket Anyu meg Tesóm "követték" el!:D
Annus!
Köszi Neked is:)
Szabikám nélkül nagyon nehéz.Nekünk Ő is hozzá tartozik minden ünnephez,és minden naphoz is.
Kapd össze magad és gyere:)
Tündi!
Igen!Neked nem kell mondani,hogy mi is zajlik le ilyenkor az emberben!Egy ami nagyon közös Bennünk:Angyalanyák vagyunk...
Köszi Edit!
Látod!Év eleje van még nagyon!
Nem szabad semmit sem elkapkodni!
:)
Hát azt hiszem érdemes volt várni erre a bejegyzésre:)!
Látom Nálatok is a Jézuska bővelkedett ajándékokban, látszik, hogy Őeti szinte azt sem tudja hova nyúljon:o)
A sütiknél teljesen összefutott a nyál a számban olyan szépek és biztos fincsik is voltak. A szülés óta még minidg baromira kívánom az édeset, úgyhogy alig bírtam továbbolvasni az írást anélkül, hogy felpattantam volna nasizni picit.
És biztos vagyok abban is, hogy Szabi fentről mosolygott Rátok!!!
Megjegyzés küldése