
A régink már jócskán csere érett volt.Nagyon féltünk,hogy nehogy egyszer ráboruljon Petire,mert Ő meg folyton rajta lógott.
A szerelésben Mazsi aktívan kivette a részét!







Nehéz volt rávenni,hogy jöjjön ki onnan...


Pepének még mindig "mániája" minden szekrény ajtó amit lehet nyitni-csukni:)
De aztán többszöri rászólás után végül békén hagyta.Most is csak akkor nyitogatja,ha épp látja,hogy Apa kiszed onnan egy filmet.Amúgy megértette,hogy ezt nem szabad.
Nem hiányzik,hogy elvágja a kezecskéjét egy erősebb becsapás után...
4 megjegyzés:
Nagyon édes Peti,ahogy segitett:) Kár,hogy messze vagytok tőlünk...:(
Óóó, ha nálunk is lenne egy ilyen Ezermester-Mazsi, nem nekem kellene megszerelnem mindent...
Jaj, de irigykedem!
Milyen jól áll Petinek a piros :)A tehetséget volt kitől örökölni,kis ügyes!
Köszi Csajok!:)
Megjegyzés küldése