Gyermekeink:

Lilypie - Personal pictureLilypie Premature Baby tickers

2010. október 31., vasárnap

Fájó napok...

Vannak bizonyos napok,amikor minden kicsit nehezebb,lassabban jár az óra.
És még a szív is jobban fáj...

„Sokszor furcsán néznek rám az emberek, mert egy gyertyaszállal beszélgetek. Nekik csak egy tárgy, de nekem már más, hiszen a fájdalmamban ő lett a mindenem. Hű társam, vigaszom, reményem. Egy kapocs mely összeköt veled, a földet és az eget. Csak meggyújtom őt és várlak, szívem szólít, máris látlak! Látom arcod és látom azt is, ahogy a gyertyám fényével féltőn ölel át téged. Szólok hozzád, bólint a láng, érzem, hogy te voltál. Saját nyelveden válaszoltál. A gyertya meg csak egyre fogy, szememből a könny csorog. A torkom szorít, de még szólok: Hiányzol nagyon! ugye tudod? A gyertya még válaszol, egy utolsót bólint, majd kihuny. Már csak halkan suttogom:Álmodj szépet csillagom!”

Maszatkám Lolikával:

Kis bohóc:)
Apával:
Első ovis Mikulás ünnepségen:


Mindig arra gondolok,hogy ezek a napok tulajdonképpen ugyan olyanok mint a többi.
De a szívemnek nagyon nehéz ezt elhinnie...
Csak potyognak a könnyeim,és még mindig nem értetem,hogy miért pont a mi Kisfiúnknak kellett elmennie...
Soha nem fogok erre választ kapni.


Iszonyatosan hiányzik,és igaz itt van már Nekünk Petikénk,de nem telik el úgy nap,óra,perc,ne járna a fejemben Szabi.
Azt mondták anno,hogy idővel könnyebb lesz,az idő majd begyógyítja a sebeket...stb...
Hát nem!
Jó valamivel kicsit könnyebb idővel,de a sebeket,ezeket a sebeket semmi nem gyógyítja be!!!
És fájni sem fáj kevésbé,csak megtanulunk ezzel együtt élni!!!

Kérlek gyújtsatok egy szál gyertyát virtuálisan Kicsi Angyalkánkért!
Szabika gyertyáját itt lehet meggyújtani!Sashalmi Szabolcs,majd a lap alján:Szabi gyertyája!
Köszönöm!

És van még valami!
Én is csak ma kaptam meg,de tudom,hogy olvasnak olyanok is akik sajnos szintén érintettek ebben a dologban!

Egy felhívás:

Gyura Barbara: 2010. november1-jén alapítványunk zenés megemlékezést tart a Pécsi Köztemetőben, az Örök Gyermek Emlékműnél. A rendezvény célja, hogy együtt emlékezzünk meg azokról a gyermekekről, akiknek nem adatott meg a hosszú élet. Az emlékműnél 1000 darab, a gyermekhalál szimbólumaként is ismert papírdarvat szúrunk a földbe, és 1000 mécsest gyújtunk meg. Az esemény meghívott díszvendége dr. Garadnay Balázs püspöki helynök.

Az összejövetelre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Időpont:2010.november 1., 16 óra 30 perc
Helyszín: Pécsi Köztemető - Gyermekparcella - Örök Gyermek Emlékmű

Szemem fénye alapítvány

Addigra Apa is hazaér!
Mi ott leszünk.

11 megjegyzés:

Annus írta...

Zsófi..itthon is gyújtottam gyertyát Szabikádért. ..és gondolok Rátok!

Lidércke írta...

Ezt nem lehet sírás nélkül... :'((

Ági írta...

:-( Gondolok rátok sokat!

Andrea írta...

Én is gondolok RÁTOK :/

renáta írta...

:( semmit nem tudok írni de nagyon sokat gondolok rátok.

Babuci írta...

Mi is megemlékezünk a kis Szabiról.Gondolunk rátok.

Zsófi írta...

Köszönöm Nektek!
Aranyosak vagytok!

Kata anya írta...

Gondolok Rátok és Én is gyújtottam gyertyát Szabikáért!Puszi

NőiCsizma írta...

Együtt érzek veled, Zsófi és gondolatban sokszor megölellek! Csodálom a kitartásodat!

Timi és Blanka írta...

Gondoltam rátok tegnap ... és gyújtottam egy gyertyát Szabikáért ...

Zsófi írta...

Kata,Edit,Timi!
Nektek is nagyon köszönöm!