Ma délelőtt még tuti nem volt áttörve az ínye.minden nap nézegetem neki(többször is)Egy fém kiskanállal próbálom neki óvatosan kopogtatni a kis ínyét,erősen fülelve,hogy kocog-e.Kis Mazsikám amikor látta,hogy a fém kiskanállal közelítek,már szorította össze a száját...2-napja a doktornénink is alig tudta megnézni a torkát,mert azt sem akarta engedni.
Ma este végre koccant a kiskanál:)))
Örömömben csak mondogattam a Petinek,hogy:
-Van fogad,van fogad,van fogad!!!!!!!!-közben persze ugráltam neki és tökre nevettem.Szegénykém biztos hülyének nézett,hogy mi bajom lehet8)
Ezt a képet tegnap készítettem,itt még nem törte át a fogacskája az ínyt,de már szépen látszik a körvonala:

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése