Sorrend:)

2.-fogacska:)

Kibújt a második fogacska is vasárnap(2009.05.10.).Szerencsére elmúlt a láz is és a nyűgös éjszakák is alakulnak a megszokott kerékvágásba:)Igaz nagyon rászokott arra,hogy lóg rajtam egész nap,de nem érdekel.Ezt a kis Zsiványt csak imádni lehet:)
Na itt van a két kis méregfog:)

Van 1-fogunk:))))))

Végre kibújt Peti első fogacskája(2009.05.08.)!!!!!!Napok óta kínlódott már a lázzal is.Én meg totál ideg voltam.3-napja minden este felment a láza.Tegnap előtt 38,4-volt neki és sehogy nem tudtuk neki lejjebb vinni.Kapott lázcsillapító kúpot,hűtő-füdrőztem utána meg a kis csuklójára és a bokájára vizes borogatást tettem.Be volt állítva a telefonom,hogy óránként ébresszen,hogy tudjam ellenőrizni Peti testhőmérsékletét.Éjfél körül már nem volt láza,de akkor sem tudtam nyugodtan elaludni és inkább "őrködtem".Tegnap is csak estére ment neki feljebb,de ez már nem volt olyan vészes.
Ma délelőtt még tuti nem volt áttörve az ínye.minden nap nézegetem neki(többször is)Egy fém kiskanállal próbálom neki óvatosan kopogtatni a kis ínyét,erősen fülelve,hogy kocog-e.Kis Mazsikám amikor látta,hogy a fém kiskanállal közelítek,már szorította össze a száját...2-napja a doktornénink is alig tudta megnézni a torkát,mert azt sem akarta engedni.
Ma este végre koccant a kiskanál:)))
Örömömben csak mondogattam a Petinek,hogy:
-Van fogad,van fogad,van fogad!!!!!!!!-közben persze ugráltam neki és tökre nevettem.Szegénykém biztos hülyének nézett,hogy mi bajom lehet8)
Ezt a képet tegnap készítettem,itt még nem törte át a fogacskája az ínyt,de már szépen látszik a körvonala:

Virágok...

Kiszedtük Szabikám kicsi sírjáról a már kókadozó kankalinokat,és ültettünk helyettük újakat...Ezek a percek mindig nehezek.Közeleg a május 25.-e.Hihetetlen,hogy lassan már 2-éve nincs velünk a mi kicsikénk...
Olyan furcsa,Szabikát 2x vittük temetőbe halottak napján.3helyen voltunk,pécsváradon,komlón és hetényben.Ahogy betettük a lábunkat a temetőbe,Szabi torka szakadtából elkezdett ordítani,és vígasztalhatatlanúl sírt mindaddig amíg ki nem mentünk onnan.Volt aki azt mondta,hogy a gyerekek egy bizonyos korig megérzik és talán látják is a szellemeket.Volt aki azt mondta,hogy lehet csak a bennem levő feszültséget érezte.Én nagyon nem szerettem a temetőbe járni,és szerintem valahol tudtam,hogy én még sok időt fogok ott tölteni.Nem akartam Szabit elvinni,de valahogy így alakult és bíztam benne,hogy a gyertyagyújtás majd leköti.De nem így volt.
Petikével egész más minden.Amíg nem született meg én minden nap kimentem a temetőbe és meg gyújtottam Szabikámnak éjszakára a kis mécseseit.
Amikor Peti világra jött alig vártam,hogy hazamenjünk a kórházból,és "megmutathassam" őt a bátyuskájának.Peti októberben született és csak karácsonykor vittük ki a temetőbe Szabikához.Féltem tőle,hogy esetleg Peti is sírni fog,vagy nyugtalan lesz,de hihetetlenül nyugodt volt.Ekkor volt 2-hónapos.Amíg mi gyertyát-mécsest gyújtottunk,Petikém a kis székében mosolyogva figyelt minket.Ott feküdt és mosolygott.Mi apáva összenéztünk és megbeszéltük,hogy biztosan tudja,hogy a bátyuskájánál vagyunk...
Azóta többször vittem már magammal és minden alkalommal nagyon nyugodt volt...

Orvosnál jártunk.

Tegnap estére Peti belázasodott...Ilyenkor totál kész vagyok,csak láz ne legyen.38c'-volt a láza leszámítva,gyorsan kapott egy fél lázcsillapítós kúpot.Egész nap nyűgös volt már,valahogy éreztem,hogy valami lesz.Hetek óta kínlódik a fogacskákkal,iszonyatosan meg van duzzadva alul az ínye.Szabályosan látszik a kis fognak a körvonala,de a világért nem akar még kibújni...Éjjel többször is a kiságy mellett voltam és figyeltem nem megy-e feljebb a láza.Szerencsére reggel sem volt már láz,csak hőemelkedés.A drnénink is azt mondta,hogy semmit nem talál nála,kicsit piros a torka de ezen kivűl semmit nem lát.Calcimuskot és c-vitamint kapott.Azt mondta a fogacska miatt 38c'-ig elfogadható a láz,az felett már valami mástól lehet.Írt azért fel zinnat-ot,ha esetleg holnap,vagy holnapután még így maradna./nagyon remélem nem lesz rá szükség/

Anyák napja!

Ez a világ leg csodálatosabb ünnepe.
Viszont ezen a napon még jobban össze szorul a szívem.Egy részt nagyon boldog vagyok,hiszen magamhoz ölelhetem az én kis Mazsikámat Petyust,más részt megszakad a szívem,mert Szabikám nincs velünk...
2-éve ilyenkor egy csokor virággal a kezében énekelte nekem az "Orgona ága"-című kis éneket.Sosem hittem volna,hogy az lesz az utolsó anyáknapja Szabival...
Az fáj nagyon,hogy sose ölelhetem magamhoz egyszerre a két gyönyörű fiacskámat...
Apa reggel korán kelt,fel pattant a motorjára és el ment az erdő szélére,hogy vadvirágból szedjen nekem virágot:)Tudja,hogy ezt imádom:)

Ezt a napokban hallottam,és mennyire igaz:

"Minden Édesanya a világ legszebb gyermekét tartja a kezében!"