Gyermekeink:

Lilypie - Personal pictureLilypie Premature Baby tickers

2010. december 17., péntek

Tropikárium:) 2010.11.21.

Terveztük már a nyáron,hogy elmegyünk a tropikáriumba,de végül nem úgy jöttek össze a dolgaink.
Most viszont novemberben sikerült ezt az utat megvalósítanunk:)
Apa pénteken szólt,hogy úgy készüljek a hétvégével,hogy vasárnap fel megyünk Budapestre:):):)
Hirtelen ötlet volt,így nagyon tervezni sem tudtam találkozót.Még Ágiékat sem tudtuk bezsúfolni ebbe a rövidke napba:(
Reggel ahhoz képest,hogy 7-kor szerettünk volna indulni,sikerült fél 10-kor útra kelnünk...
(miért is nem lepődök meg magunkon???)
Na szóval az út!
Peti nem volt álmos,mivel nem sokkal előtte ébredt fel,így a vége fele már kicsit nyűglődött.Jöttek velünk Nővéremék is,és egész úton a Laurát püfölte a kis Ördögöm...
Tropikárium bejáratánál egyből bebújtak a gyerekek a kroki szájába:)

Az aligátornál volt egy tábla amin ez állt:
Kérjük az aligátorokat ne dobálják!!!!
Nem igazán értettem.Ki a csudának jutna eszébe dobálni egy aligátort???Vagy egyáltalán mivel,és minek?????
Csak ezután láttam meg,hogy bizony a víz totál teli volt aprópénzzel...
Hihetetlen milyen hülye emberek vannak!!!

Itt ácsorogtunk kicsit,majd a másik aligátortól amikor indultunk a mellettünk álló családból az apa fötőrt a pénztárcájában,mellette 2 gyerek ugrált türelmetlenül(7-8 évesek lehettek).Én jó hangosan kérdeztem a z uramtól,hogy ugye nem fogják be dobni?
A figyelmeztető táblának dőlve kotorásztak tovább apróért.Ekkor hallottam,hogy nem is magyarok...Már azon voltam,hogy szólok nekik,de Apa "rám szólt",hogy menjünk tovább és ne foglalkozzak az ilyen idiótákkal...
Jó igaza van,de még mindig azon vagyok,hogy jobb lett volna szólnom nekik!

A hatalmas akváriumok,a szebbnél szebb színes halak teljesen elbűvölték Mazsimat:)
Talán itt látszik is,hogy Peti mennyire nevetett amikor az arcához teljesen közel húzott el a halacska:)

Nekem ez a rész tetszett a legjobban!!!!

Teljesen elbűvölt ez a csoda!
Komolyan mondom,órákig el tudtam volna nézelődni ebben a víz alatti kis alagútban:)

Itt egy kis videó:)

video

Valami csodálatos és egyben félelmetes volt,hogy a hatalmas cápák és köztünk néha csak pár centi volt.


Na ez a kép az ami szerintem a lehető legjobban sikerült!!!!
Petit Apa a magasba emelte és amikor ezek a tengeri óriások elúsztak a fejünk felett,Peti "megérintette" a pocakjukat!
:)
De hiába minden hatalmas gyönyörű halacskának,ha egyszer vannak "lyukak" amibe bele lehetett nyúlni,és voltak gombok amiket meg lehetett nyomkodni:)

Ide többször vissza kellett jönnünk a gombokat nyomkodni:)
Itt Apa ügyeskedik,Peti meg mutatja Neki,hogy melyik állathoz "vigye" az ételt:)

A tengerimalacok is nagyon tetszettek Tökimnek,legszívesebben bement volna közéjük:)


Ezen a képen már látszik Mazsin,hogy mennyire fáradt.

A rájáknál "pancsoltunk" még egy kicsit.
Nekem nem volt szerencsém,nem sikerült egyet sem megsimogatni:(
Apának,Laurának és a Nővéremnek viszont igen:)




Vadászat:)

Egyébként nagyon sokan voltak,és rettentően figyelmetlenek voltak a felnőttek a gyerekekkel szemben...

Peti és Én kimentünk,mert adtam Neki ennit.Addig Tesómék még egy kicsit "rájáztak":)

Egy kicsit nagyobbnak képzeltük el az egészet,és vasárnap lévén iszonyatosan sokan voltak,de mindezt leszámítva jó volt!Jól éreztük magunkat:)
Mikor kijöttünk a Campónából Peti addig sem bírta ki,hogy a kocsihoz érjünk.Az ülésébe már csukott szemmel tettem be:)
(a bejárat előtt parkoltunk közvetlen)
Kb 1-óra volt az út,Picikém addig legalább aludt egyet.
Innen indultunk a West-End-be a varrógépcentrumba,ahol megvettük az új varrógépemet:):):):):):)
Ő lenne az:)
Nagyon örülök neki:)

Amikor végeztünk mindennel(vagyis rá fogom,hogy mindennel),találkoztunk Andiékkal egy játszótéren.Sajnos Velük is csak röpke negyed órát tudtunk együtt lenni.Bemenni hozzájuk már nem volt idő és igazából akkor már köhögtünk mindannyian,így a betegséget sem akartuk Nekik átadani,de elhoztuk Patrik dobozkáját amit nálunk felejtettek és írtam pár mese lemezt Neki,így megbeszéltük Andival,hogy a szabadban futunk össze.
Sajnálom,hogy nem volt több időnk,de még haza is kellett érnünk hisz Laurának reggel iskola volt.
Nagyon tetszett ez a hinta a Törpéknek:)

Andi,Patrik,Pisti:)

Pepe birtokba vette Patrik futóbicóját:)Nagyon bejön Neki.
Az övéről még nem ér le a lába:(
Így használni sem tudta eddig,de szerintem tavaszra már jó lesz:)

Lolika felmászott erre a nagy mászókára,aminek a tetején kicsit"lefagyott"és a Sasa mentette meg:)
(tény és való,nagyon magas volt)


Kis vadmotoros:)


Hazafelé még beugrottunk az auchanba,meg ettünk valamit aztán célba vettük kicsi otthonunkat:)
Pepe ismét nem aludt el,így mikor már nem voltunk messze itthonról,megint elkezdett nyűglődni.Végül is nem mondhatom,hogy vészes volt de látszott,hogy nagyon unja az egy helyben ülést.
Aztán egyszer csak elhallgatott.Meg is lepődtünk,azt hittük elaludt.De neeem.
Talált egy fogást a biztonsági övén és szépen apránként kicsipkedte az ÖSSZES szivacsot...
Nem szóltam rá,mert így legalább nyugton maradt és kibírta hazáig:)
(de hogy mi volt utána az autó padlójában inkább nem részletezném...)

Nincsenek megjegyzések: