Ma délután sírtam(most az mellékes,hogy miért),Petikém nemsokkal előtte ébredt fel.Amikor oda ültem az ágya mellé(még a kiságyban játszott),Mazsikám rám nézett,megsimogatta az arcomat,ráhajtotta a kis fejét a vállamra és mondta Nekem,hogy:-Telelle(szeretlek)
A következő pillanatban hirtelen elhajolt tőlem,felkapta a nagy textil pelusát amivel alszik(meg mindenhova cincálja magával)mondta,hogy :-Pepú(pelus),és nyújtotta oda Nekem.Illetve odadugta a fülemhez ahogy saját magának szokta:)
Sőt ezen kívül még 2 pelust adott,és szorosan bújt hozzám!:)
Olyan édes volt.
A legféltettebb kincsét adta oda Nekem,csakhogy megvigasztaljon.
Kapásból megszűnt minden gondom,és már a boldogságtól csordult ki a könnyem!
Ez a pár mozdulat,szó elég nagy bizonyíték arra,hogy mit is érez irántam a Drága Kicsi Fiam!
Ennél nincs csodálatosabb dolog egy Anya számára!
:)
4 megjegyzés:
:)
Édes lehetett!
Egyetértek Veled Zsófi! Ennél nincs sok olyan dolog, ami szebb lenne! Biztos a hormonjaim is , de nagyon megható volt olvasni :o).
nagyon édes Petid :) Vissza olvastam,sajnálom a betegséget remélem már teljesen oké. a nyaralásotokért irigy vagyok,örölük,hogy jól sikerült :)
Ági igen,az volt:)
Kriszti,Én a tomboló hormonok nélkül is meghatódtam:)
Reni,szerencsére már jól van,köszi!
Megjegyzés küldése