Gyermekeink:

Lilypie - Personal pictureLilypie Premature Baby tickers

2010. február 1., hétfő

Angyaltestvéri szeretet!?!?

Ma történt,pontosabban most pár perce.
Anyuék nemrég mentek haza tőlünk,gondoltam leülök kicsit a géphez hátha elmarad a Mazsi addig.
A napokban megtanult puszit dobni:)Nagyokat cuppant a kicsi tenyerébe:)Meg zabálom ilyankor(is)!!!
Most itt bohóckodott Peti mellettem a kanapén,mikor hallom a nagy cuppogásokat.Azt hittem nekem dobálja a puszikat.
De nem!
Petikém áll a kanapén a fal felé fordulva,cuppant a tenyerébe és rátenyerel a falon levő képre.
Rá teszi a puszikáját Szabikám fényképére!!!!
A szívem össze szorult...
A szemem könnyes lett...
És csak potyogtak a könnyeim.
Mondom Petinek:-Mit csinálsz Szívem?Puszit adsz a Bátyusnak?
Néz rám és bólogat nagyokat.Cuppantott még egyet a tenyerébe,megsimogatta a képet és ment játszani...
De hogy ezt kitől látta,vagy honnan szedte fogalmam sincs.
Mert én szoktam Neki mutatni,illetve meg szoktuk nézni közösen a Szabi képeit,de ennyi.
Mondjuk van egy fénykép Szabiról(imádom azt a képet),szóval én nem fekszek le anélkül,hogy ne adnék Szabikámnak is egy puszit.Lehet ez miatt van aki hülyének néz,de ez van!!!Nekem Ő is ugyan úgy az én Kisfiam,de sajnos Neki máshogy már nem adhatok "jó éjt"puszit...
De ezt Petikém még soha nem látta!!!
Ő olyankor már rég alszik!
Szoktunk beszélgetni is Szabiról.
Mi úgy neveljük Petit,hogy tudja azt,hogy Neki van egy nagy Bátyusa,aki szintén csodálatos,gyönyörű okos kisfiú volt(ezt annyira nehéz még mindig leírni,hogy VOLT...)!
Nem fogunk eltitkolni előle semmit.(ezt csak azért írom,mert van olyan család ahol nem beszélnek az előző gyermekről aki már szintén Angyalka...mintha nem is létezett volna...)
Tegnap amíg én főztem Apa beüzemelte a videót amit már évek óta nem használtunk.Azt hittem valami filmet néz,de nem!!!
Elő vette Szabikám videóit!
Annyit sírtam az első percekben...Olyan nehéz volt megnézni és mégis annyira jó volt látni az édes kis arcát,hallani a gyönyörű hangját...
Nagyon jó volt látni a szívemben melegséget és szeretet éreztem.Meg persze a mardosó hiányt...
Jókat mosolyogtunk is közben Kicsi Bébikénken ahogy csacsogott,amiket huncutkodott:)
Volt olyan felvétel,amin Szabi pár hónappal idősebb mint Peti most.Olyan sok mindent mondott már.
Azt néztük,hogy ha Petinek le lenne vágva a haja akkor még jobban hasonlítanának egymásra.A hangjuk is totál egyforma és még "berregni"is teljesen egyformán berregnek.
Olyan nagyon sok a hasonlóság,hogy az szinte már hihetetlen.
Mostanában valahogy megint sokkal többet jár a fejemben Szabi mint alapból...
Illetve folyamatosan Ő is a fejemben van csak valamikor úgy össze csapnak a fejem felett a hullámok és érzelmileg kiborulok.
Jól kisírom magam ilyenkor,aztán megy minden tovább.
De muszáj talpra állni!
Hisz itt topog mellettem egy kicsi,zsivány,hétördög palánta,aki be aranyozza a napjainkat:)
Miatta muszáj erősnek lenni!!!

2 megjegyzés:

Lidércke írta...

:') Ez megható, és szívszorító is egyben.

Annus írta...

Mindig könnyekig meghat, amikor Szabiról írsz! De nem bánom, szívesen olvasom minden sorodat..