Mei tai

Ági barátnőm ezerrel áradozott már egy ideje,hogy mennyire is jó dolog ez a kötős kenguru.Kicsi Csengi babája ha nyűgös ebben mindig megnyugszik és nagyon jókat alszik az anyukája hátán:)
Gondoltam bevetem a varrónői tanulmányaimat és varrok egyet én is:)
Egy kicsit kell majd még rajta alakítani,mert én egy kicsit szélesnek gondolom,de lehet,hogy jó lesz végül így is.
Petimnek nagyon tetszett:)
Először csak lesett,hogy most mi is van,de úgy vettem észre,hogy nagyon bejön neki ez a kenguru is:)
Zöld és kék:)

Mászási kísérletek:)

Vegyesen:)

Peti mostanában elég érdekes pózokban tud elaludni:)


Egyik nap nővérem vett Petinek babapudingot.Igaz,hogy csak 8-hónapos kortól van,de nem hiszen,hogy ez a 2-hét bármi gondot is okozhatna.Nagyon ízlett Petinek,amikor elfogyott olyan hangos kiabálásba kezdett,hogy még én is meglepődtem:)


Pár kép a gyönyörűségünkről:)

7-hónapos tanácsadás.

05.19.-én voltunk a 7-hónapos "mázsáláson":)
Peti 7350gr és 70cm.
Nem volt még 6-hónapos amikor egyedül ült.Van 2-alsó fogacska,és erősen próbálkozik a mászással.Kb 2-hete folyamatosan kinyomja magát négykézlábra és hintázik előre-hátra:)Olyan muris ilyenkor,olyan mint a nünüke bogár amelyik kopogtat a potrohával:D
A bébikomppal teljesen bejárja a lakást,egyedül a küszöbök okoznak akadályt(egyenlőre).Ilyenkor kiabál,és lendületet vesz hátha sikerül át ugratni.Félek nehogy fel boruljon,mert nagyon nagy erővel löködi magát.


Egyik nap a délutáni alvásnál amikor Peti felébredt először nyafogott kicsit,majd csend lett de hallottam a bébiőrzőn keresztül,hogy ébren van.Gyanús volt a csend.Bementem a szobájába és ez a kis zsivány ott ült az ágya végében a lábait lógatva és elégedetten vigyorgott rám.
Nincs mese,az ágyat lejjebb kellett tennem mielőtt még kiesne belőle.


Amióta kibújtak a fogacskái azóta egyfolytában kint van a kis nyelve,mert piszkálja a fogát vele:)

Pécsi séta.

24.-én úgy döntöttünk nővéremékkel és anyuval,hogy el megyünk kicsit csavarogni Pécsre a sétatérre.Nagyon jó idő volt és jól éreztük magunkat.Jó volt kicsit kimozdulni otthonról.



Van ki megtanítsa a zsiványságra már most:)


Aztán ettünk egy isteni finom olasz fagyit:)Természetesen Petikém is meg kóstolta,és nem is tudom,hogy miért de valahogy abszolút nem ellenkezett(sőt)
(na ezt látná a védőnénink):)
Végül uzsi a parkban,és egy sor bohóckodás:)
Anyu csak rá nézett Petire,Ő meg széles szájú kis béka mosollyal vigyorgott rá:)(meg zabálom ilyenkor)

Virágba borúlva...

2-éves évfodruló...

Angyalkánk...

Ma késő este már 2-éve,hogy Szabikánk itt hagyott minket és angyalka lett...
Egyszerűen még mindig hihetetlen ez az egész.Sokszor csak azt várom,hogy mikor ébredek végre fel és mikor szalad felém a mi kis babánk.Iszonyatosan hiányzik még mindig...Szeretném magamhoz szorítani,és csak ölelni nagyon...nagyon...
Nem is tudom,hogy mikor fog ez a hatalmas nagy űr és fájdalom enyhülni...
Itt van Petikénk,akit imádunk és ő jelenti nekünk a jövőt,az életet,de Szabikánk így is örökké hiányozni fog...
Az a leg nehezebb,amikor gyertyát gyújtunk Szabinak,és a kezemben tartom Petit,és tudom,hogy én soha de soha ebben az életben nem ölelhetem magamhoz egyszerre az én gyönyörűséges gyermekeimet...
Eddig tereltem a gondolataimat,és próbáltam másra figyelni.De Petikém most alszik és van egy kicsi időm ide űlni.
Drága barátnőm,Ági blogjába bepillantottam,és írt egy rövidke,gyönyörű megemlékezést Szabikámról és azóta csak potyognak a könnyeim...Egyszerűen csak tőrnek elő az emlékek és az érzelmek...Hiányzik rettentően...
Este megyünk Szabikámhoz a temetőbe.Remélem a koszorúja nem fog el tűnni.Nagyon rossz érzés,hogy vannak olyan emberek akiknek semmi sem szent,és van pofájuk elvinni a kicsikém sírjáról bármit is...
Gyönyörű szemű kicsi fiam: