Havas-szánkós december:)

Pepe iszonyatosan élvezte a nagy havat!!!
Ha kint voltunk 1,5-órát szánkózni,még utána is sírt,hogy bizony Ő még nem akarna bemenni!
Igaz,hogy az orra már olyan piros volt mint a pipacs a hidegtől,de látszólag ez nem zavarta kis Zsivány Kölkömet:)



Egyik délelőtt mikor hazaértünk a boltból,lepakoltam a szatyrokat és mentünk sétálni-szánkózni az utcánkban.

Amikor nappal szembe húztam Petit,feltűnt,hogy nagyon csendben van.
Hátranéztem és ez a kép fogadott:

Nem tudtam hirtelen eldönteni,hogy csak a nap miatt csinálja-e ezt Peti,vagy pedig kezdett elaludni:)
Ahogy szóltam hozzá,folyamatosan nevetgélt,de a szemecskéit nem tudta kinyitni!
Nevetgélt???Teli szájjal kacagott!!!!
:)

Tény és való,hogy rettentően vakított a nap és a csillogó hó!
Gyorsan megfordultunk,és célba vettük az otthont:)

Amíg Apa itthon volt velünk,sokat mentünk levegőzni.


Az sem zavart Minket,hogy már tök sötét volt kint.
Apa szaladva húzta Petit a szánkón,Ő meg nagyokat kacagott közben:)


Ez megint egy másik délelőtt(sőt ha jól emlékszem ez már másik hó is).
:)


Egy kedvenc kép:


Pepe felfedezte,hogy a homokozóban maradt pár játéka!

Persze kapásból homokozni szeretett volna...
Mondtuk Neki,hogy most nem lehet homokozni,mert a játékai is bele vannak fagyva teljesen a homokba,és csak eltörnek,ha most megpróbáljuk kiszedni őket.
Ezt valószínűleg nem teljesen értette meg kis Mazsim,mert iszonyatos sírásba kezdett,hogy márpedig Ő homokozni akar...
Itt épp mondja,hogy:-Homoook...


Nehezen ugyan,de sikerült lebeszélni a tervéről:)
Apával lesétáltak az udvar végébe,megnézték,hogy mik vannak ott.


Ennyi hó kell,ha másért nem is,de a gyerekek miatt mindenképp kell.De felőlem akár jöhet is a tavasz:)